alekszejpostpróba

Érdekes élmény volt. Pedig szívesen megnéztem volna a fátylas fő-fő-fő mágus arcát, ahogyan meghajlok előtte, mint friss garabonciás, makulátlan öltönyben és converse cipőben! A hugi ragaszkodott hozzá, hogy legyen fényesre suvickolt, ragyogó lábbeli. Úgy néztem ki, mint valami házasulandó. Ám legyen, Súrának fontosak a külsőségek, holott én..MI tudjuk, hogy a szimbólumok a fontosabbak. A külcsín is szimbólum, de igaziból nem az a fontos, hogy mit jelképez, hanem hogy mikkel van kölcsönhatásban. Súra szimbólumai: makuláltan megjelenés, félszeg mosoly, és elhivatottság. A kosztűm kölcsönhatásban áll a közönséggel, szimbóluma a megfelelni akarásnak.

Eh, elkalandoztam. Kezdem azt hinni, hogy az igazi pszichológia mégsem Freuddal kezdődött, vagy Junggal. Kétségkívül alvók voltak. Ellenben a korábbi fluidok szerinti besorolásban benne van az éberek filozófiája. Csak ne lenne olyan unalmas és olyan primitív. Nem, nincs igazi pszichológia. Csak szimbólumok és ok-okozati rendszerek.

Meg kell vallanom, ezen elmélkedtem, amikor már másodszor hangzott el a nevem (vagy elsőre?), hogy leszek szíves kifáradni és fogadni mágusi statusom. Meg a Bogáncs nevű fazont, aki legalább annyira szereti a bérelt öltönyöket, mint én. Jah, Laplace megint közbeugatott, és el akart rettenteni. Vérfarkasok a területen, amit kijelöltek nekünk. Na és? Ebben a városban nincs olyan utca, ahol ne lenne egy kabalista gólem, vagy vámpír, kifejezetten idegesítő kisértet, ügyvéd, fontoskodó rokon. Bogáncs meg maradt velünk, egyenlőre az én szobámban. Mi Misterium őrzői tartsunk eggyütt, ugyebár. Ráadásul azt hiszem, a srác mellett érdemes lottózni, főleg, ha a sors arkánumának tudója.

A beavatás után lementünk egy közepesen jó helyre, Bogáncs egészen jól érezte magát, hugi is, bár elég nehezen hihető, hogy valaha is tud felszabadultan táncolni akárhol, akárkivel. Tényleg, azt hiszemn, Súra a világ egyik legkarótnyeltebb embere. Szegény leendő férje.. Bár ahogyan elnéztem, Bogáncs tetszik neki. Kifejezetten az ő típusa a srác. Mondjuk ez nem baj, sőt.

Jah, buli után felszedtem egy csajt. Apró szépséghibákkal. Például. hogy Chyntia vámpír. Hülye fejjel nem ismertem fel, de hát honnan is ismertem volna? Soha nem láttam ilyen aurát. Alőször a hipotezisem az volt, hogy a lány valamilyen fél-kisértet. Persze, nem éppen ezen járt az agyam..
Valószínűleg lecsapolt pár deci vért tőlem, ami egy kicsit sérti a büszkeségem. Úgyhogy ideje visszaadni a kölcsönt. No, persze, tisztán tanító célzattal. Sőt, mikor azt modnom "adni"', akkor azt úgy is értem! Ideje elővenni a tragikusan elhunytakat. Ha már nosferatu, akkor legyen nosferatu.

Kérés, kérdés?

A betűszíneket majd neked kell beállítanod a blogger speckó színválogatójával szvsz, merhogy azt benthagytam, hátha szeretnd te eldönteni, mi ne legyen fehér :D

Ha ez a dizájn így jó, akkor küldöm a template-t, ha van valami kérés, akkor megoldom.

Egy nagyon hosszú szöveg

Csütörtök reggel megérkeztem a szeles városba. A vonatút többnyire unalmas és túl hosszú volt, szerencsére azért el tudtam ütni az időt sok alvással és az ifjú mexikói (puerto ricói?) kalauz is helyes volt, csak kicsit félénk. A három útikönyvet Chicagoról már kívülről fújtam az út végére.
Érkezés után jó nagy séta, pár kötelező látványosság megcsodálása. Szinte mindenhova gyalog mentem, hogy jobban lássam mit mutat, és mit takar el ez a szeszélyes, szenvedélyes arca az Örök Városnak.

Aztán bejelentkeztem egy Motel 6 nevű lepukkant koszfészekbe. Szerencsém volt, sikerült lealkudnom a 42 dolcsis árat 36-ra, majd ledőltem és aludtam egy jót hajnalig. Másnap reggel séta, aztán kijelentkeztem és folytattam a városnézést ebédig... az biztos, hogy nem fogom megunni ezt a helyet egyhamar. Később felhívtam egy számot egy fülkéből, egy helyi mágust aki üdvözölt, majd közölte, hogy aznap este nyolckor épp ülésezik a Consilium a Glessner House-ban.
Rohanás öltönyt kölcsönözni (felhívták a figyelmem, hogy formálisan kell megjellenni és öltöny utoljára az eljegyzésemen volt rajtam, de az ott maradt a manhattani lakásban az előző életemmel együtt). Felvettem Dawnrazor ajándékát is, mert valami hirtelen nosztalgia roham kapott el New York után, és a Motel 6 hasonlított ahhoz a brooklynihez ahol megmentettem az életét. Már ha életnek lehet azt nevezni.

A Glessner ház olyan volt mint amilyennek elképzeltem, csupa melegség és tradíció. Unalmas. Az összegyűlt elit sem volt sokkal érdekesebb, kivéve talán egy fiatal testvérpárt akik még nálam is jobban ...kilógtak a sorból. Főleg a fiú, akin az öltöny is úgy hatott mintha a testvére ráerőszakolta volna. Titokban reménykedtem, hogy velük hoz majd össze sors, és így is lett a rövid bemutatkozás és a kötelező udvariassági körök után. Mint kiderült ezen a csodás napon lettek tanítványokból mágusok... mikor Fiona mesterem elismert mágusnak, ő ment el és jelentette be a Véneknek, engem megkímélt ettől a sokktol. Igaz, New York tanácsnokai bogarasabbnak tűntek az ittenieknél. A főmufti valami kőgazdag üzletember, és Fátyol Őrzője, ami jó is vagy rossz is lehet, remélem nem a fanatikus fasisztoid fajta.