Wednesday, March 21, 2007

alekszejpostpróba

Érdekes élmény volt. Pedig szívesen megnéztem volna a fátylas fő-fő-fő mágus arcát, ahogyan meghajlok előtte, mint friss garabonciás, makulátlan öltönyben és converse cipőben! A hugi ragaszkodott hozzá, hogy legyen fényesre suvickolt, ragyogó lábbeli. Úgy néztem ki, mint valami házasulandó. Ám legyen, Súrának fontosak a külsőségek, holott én..MI tudjuk, hogy a szimbólumok a fontosabbak. A külcsín is szimbólum, de igaziból nem az a fontos, hogy mit jelképez, hanem hogy mikkel van kölcsönhatásban. Súra szimbólumai: makuláltan megjelenés, félszeg mosoly, és elhivatottság. A kosztűm kölcsönhatásban áll a közönséggel, szimbóluma a megfelelni akarásnak.

Eh, elkalandoztam. Kezdem azt hinni, hogy az igazi pszichológia mégsem Freuddal kezdődött, vagy Junggal. Kétségkívül alvók voltak. Ellenben a korábbi fluidok szerinti besorolásban benne van az éberek filozófiája. Csak ne lenne olyan unalmas és olyan primitív. Nem, nincs igazi pszichológia. Csak szimbólumok és ok-okozati rendszerek.

Meg kell vallanom, ezen elmélkedtem, amikor már másodszor hangzott el a nevem (vagy elsőre?), hogy leszek szíves kifáradni és fogadni mágusi statusom. Meg a Bogáncs nevű fazont, aki legalább annyira szereti a bérelt öltönyöket, mint én. Jah, Laplace megint közbeugatott, és el akart rettenteni. Vérfarkasok a területen, amit kijelöltek nekünk. Na és? Ebben a városban nincs olyan utca, ahol ne lenne egy kabalista gólem, vagy vámpír, kifejezetten idegesítő kisértet, ügyvéd, fontoskodó rokon. Bogáncs meg maradt velünk, egyenlőre az én szobámban. Mi Misterium őrzői tartsunk eggyütt, ugyebár. Ráadásul azt hiszem, a srác mellett érdemes lottózni, főleg, ha a sors arkánumának tudója.

A beavatás után lementünk egy közepesen jó helyre, Bogáncs egészen jól érezte magát, hugi is, bár elég nehezen hihető, hogy valaha is tud felszabadultan táncolni akárhol, akárkivel. Tényleg, azt hiszemn, Súra a világ egyik legkarótnyeltebb embere. Szegény leendő férje.. Bár ahogyan elnéztem, Bogáncs tetszik neki. Kifejezetten az ő típusa a srác. Mondjuk ez nem baj, sőt.

Jah, buli után felszedtem egy csajt. Apró szépséghibákkal. Például. hogy Chyntia vámpír. Hülye fejjel nem ismertem fel, de hát honnan is ismertem volna? Soha nem láttam ilyen aurát. Alőször a hipotezisem az volt, hogy a lány valamilyen fél-kisértet. Persze, nem éppen ezen járt az agyam..
Valószínűleg lecsapolt pár deci vért tőlem, ami egy kicsit sérti a büszkeségem. Úgyhogy ideje visszaadni a kölcsönt. No, persze, tisztán tanító célzattal. Sőt, mikor azt modnom "adni"', akkor azt úgy is értem! Ideje elővenni a tragikusan elhunytakat. Ha már nosferatu, akkor legyen nosferatu.

No comments: